Ezer arcú Tokaj...

Tállya
Hasznos
Kifejezetten nagy kiterjedésű dűlő, aminek a neve már a XV. században feltűnt. Nem csak nagysága, hanem fekvése és alapkőzete alapján is nagyon összetett dűlő. Nagyrészt andezittufa, riolittufa, kvarc.
Vannak kiemelkedő és gyenge fekvései is. Nem véletlen, hogy évszázadok óta aldűlőkre osztották. Mai aldűlői: a Kis-, a Nagy- és Kassai-Hasznos lényegében önálló termőhelynek tekinthetőek. A Bél-Matolai dűlőklasszifikció I. osztályba tette.
Kiváló szőlőtermő tulajdonsága miatt kapta a Hasznos nevet. Komplex, harmonikus borok származnak innen.
Sátoraljaújhely
Kácsárd
A Kácsárd tulajdonképpen a történelmi Esztáva része. Az Esztáva (Staua, Ezthawa formákban) neve szőlőhegyként már a középkori forrásokban előkerült. 1341-ben ismerjük az első említését, akkor a sátoraljaújhelyi Szent Egyed pálos kolostornak voltak ott szőlői, de jelentős birtokokkal rendelkezett ott a sárospataki váruradalom is. A Felső-, Alsó- Esztáva felosztás kb. a 17. század közepén bukkant elő a dokumentumokból. Tudni kell, hogy manapság az Esztávát a Kácsárd részeként tartják számon, holott régen pont fordítva volt.
Hegyalja egyik legészakibb dűlője a Felső-Esztáva, a szüret akár két héttel később is elkezdődhet itt. Elegáns és fineszes borok szülőhazája ez a termőterület. Dél-keleti fekvésű, talajszerkezetét a vulkanikus tevékenység során keletkezett riolittufa, s azon keletkezett nyirok talajok határozzák meg. A Károlyfalva határában található dűlő ásványos, karakteres borokat ad.

Bodrogolaszi
Somos
A Bodrogolaszi mellett található andezites Somos dűlő kivételes savszerkezetű borokat ad. Az itt termett furmint szőlők fő jellemzője a mással össze nem téveszthető gyakran fél méter hosszúságot is elérő fürt. A vastag bogyóhéj lehetővé teszi a késői szüretelést, az ilyenkor szüretelt borok finom fűszeres hársfamézre emlékeztető illattal, ízekkel rendelkeznek. Kiválóan aszúsodik.

Tokaj
Szerelmi
A Tokaj és Tarcal között fekvő Mézesmál promontórium (azaz szőlőhegy) egyik legértékesebb szőlője a romantikus nevű Szerelmi-dűlő. A múltját dr. Nagy Kornél történész segítségével kutatta, fejtette vissza Demeter Zoltán tokaji borász, a dűlő mai részbeni tulajdonosa. Innen tudjuk, hogy a neve eredetileg nem Szerelmi, hanem Szerémi volt, Szerémi György (1490−1548) nagyváradi kanonok és humanista tudós után, aki Szapolyai János erdélyi vajda, a későbbi I. János magyar király politikai híveként lojalitásáért cserébe kapta meg az 1520-as években a nagy kiterjedésű szőlőbirtokot.

Löszös talaj Tokajban? Igazán ígéretes és szemet, szájat gyönyörködtető jelenség. Jobban melegszik például, mint a kétségkívül színpompásabb borokat adó vulkanikus területek, vízgazdálkodása ugyancsak sajátos, borokban pedig a lösz sokkal több illatot képes előcsalogatni. Nagyon meredek, nehezen művelhető hegyoldal.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések