Ezer arcú Tokaj...
Tállya
Hasznos
Kifejezetten
nagy kiterjedésű dűlő, aminek a neve már a XV. században feltűnt. Nem csak nagysága,
hanem fekvése és alapkőzete alapján is nagyon összetett dűlő. Nagyrészt
andezittufa, riolittufa, kvarc.
Vannak
kiemelkedő és gyenge fekvései is. Nem véletlen, hogy évszázadok óta aldűlőkre
osztották. Mai aldűlői: a Kis-, a Nagy- és Kassai-Hasznos lényegében önálló
termőhelynek tekinthetőek. A Bél-Matolai dűlőklasszifikció I. osztályba tette.
Kiváló
szőlőtermő tulajdonsága miatt kapta a Hasznos nevet. Komplex, harmonikus borok
származnak innen.
Sátoraljaújhely
Kácsárd
A Kácsárd tulajdonképpen a történelmi Esztáva része.
Az Esztáva (Staua, Ezthawa formákban) neve szőlőhegyként már a középkori
forrásokban előkerült. 1341-ben ismerjük az első említését, akkor a
sátoraljaújhelyi Szent Egyed pálos kolostornak voltak ott szőlői, de jelentős
birtokokkal rendelkezett ott a sárospataki váruradalom is. A Felső-, Alsó-
Esztáva felosztás kb. a 17. század közepén bukkant elő a dokumentumokból. Tudni
kell, hogy manapság az Esztávát a Kácsárd részeként tartják számon, holott
régen pont fordítva volt.
Hegyalja egyik legészakibb dűlője a
Felső-Esztáva, a szüret akár két héttel később is elkezdődhet itt. Elegáns és
fineszes borok szülőhazája ez a termőterület. Dél-keleti fekvésű,
talajszerkezetét a vulkanikus tevékenység során keletkezett riolittufa, s azon
keletkezett nyirok talajok határozzák meg. A Károlyfalva határában található
dűlő ásványos, karakteres borokat ad.
Bodrogolaszi
Somos
A Bodrogolaszi mellett található andezites
Somos dűlő kivételes savszerkezetű borokat ad. Az itt termett furmint szőlők fő
jellemzője a mással össze nem téveszthető gyakran fél méter hosszúságot is
elérő fürt. A vastag bogyóhéj lehetővé teszi a késői szüretelést, az ilyenkor
szüretelt borok finom fűszeres hársfamézre emlékeztető illattal, ízekkel
rendelkeznek. Kiválóan aszúsodik.
Tokaj
Szerelmi
A Tokaj és Tarcal között fekvő Mézesmál
promontórium (azaz szőlőhegy) egyik legértékesebb szőlője a romantikus nevű
Szerelmi-dűlő. A múltját dr. Nagy Kornél történész segítségével kutatta,
fejtette vissza Demeter Zoltán tokaji borász, a dűlő mai részbeni
tulajdonosa. Innen tudjuk, hogy a neve eredetileg nem Szerelmi, hanem
Szerémi volt, Szerémi György (1490−1548) nagyváradi kanonok és humanista tudós
után, aki Szapolyai János erdélyi vajda, a későbbi I. János magyar király
politikai híveként lojalitásáért cserébe kapta meg az 1520-as években a nagy
kiterjedésű szőlőbirtokot.
Löszös talaj Tokajban? Igazán ígéretes és
szemet, szájat gyönyörködtető jelenség. Jobban melegszik például, mint a
kétségkívül színpompásabb borokat adó vulkanikus területek, vízgazdálkodása
ugyancsak sajátos, borokban pedig a lösz sokkal több illatot képes
előcsalogatni. Nagyon meredek, nehezen művelhető hegyoldal.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése